Mivel ez az Airbus hazai terepe, nem meglepő, hogy az európai gyártó mindjárt egy jelentősebb jó hírrel kezdte: a Qatar Airways kéttucatnyi A320-as megrendelésével, amelynek listaár szerint számított értéke 1,84 milliárd dollár.

Természetesen ez az összeg messze elmarad a két évvel ezelőtt az első kiállítási napon az Airbus által aláírt 45 milliárd dolláros megrendelésözöntől, de a világgazdasági válság idején minden egyes milliárdocskát illik megbecsülni. És ne feledjük: ez az egyetlen megrendelés is kétszer annyi bevételt jelent majd az Airbusnak, mint amennyi nettó megrendelést az idén eddig begyűjteni tudott.

Ami a régiót, s benne a dohai székhelyű Qatar Airwayst, az Emirates legfőbb helyi riválisát illeti, ez a fuvarozó már két évvel ezelőtt is meghozta az Airbus szerencséjét. Akkor ugyanis egyszerre rendelt 80 Airbus A350-est összesen 16 milliárd dollár értékben. A Qatar egyébként eddig legfőképpen a hosszú távra repülő, nagy hatótávolságú gépekből álló flottáját igyekezett fejleszteni, de a jelenlegi megrendelés azt mutatja, hogy a jövőben fel kívánják venni a versenyt a térségben gombamód szaporodó fapadosokkal is, mindenekelőtt az Air Arabiával, amely a környékbeli regionális járatokon repül. Mint a társaság vezérigazgatója, Akbar al-Baker a Le Bourget-n bejelentette, készek rá, hogy bármelyik pillanatban létrehozzák saját fapados leányvállalatukat, ha azt tapasztalják, hogy alacsony költségvetésű versenytársaik az ő vonalaikról igyekeznek majd utasokat elcsábítani.

De ebből a régióból más társaságok sem nagyon hajlandók megérezni a világméretű gazdaság fékező hatását. Erre kiváló példa a Gulf Air, amely a Rolls-Royce hajtóműgyártóval írt alá június 15-én Párizsban egy másfél milliárd dollár értékű szerződést. Ezekkel a hajtóművekkel szerelik majd fel azt a húsz A330-ast, amelyet nemrégiben az Airbustól rendeltek. (Ez azért is jó hír a toulouse-i székhelyű konstruktőrnek, mert újabb bizonyítéka annak, hogy az A330-ast az Air France-gép tragikus balesete ellenére sem írták le a légitársaságok, amelyek bíznak az alig egy évtizedes múltra visszatekintő, rendkívül modern két hajtóműves konstrukcióban.)

Ugyancsak az első nap híre volt, hogy a világkiállítás szinte egyetlen idei újdonsága, az ezúttal először repülés közben is bemutatkozó Szuhoj  SuperJet 100-as gyártója, a SuperJet International 30 ilyen regionális sugárhajtóműves gép eladásáról írt alá szándéknyilatkozatot a Malévvel. Az üzlet értéke a listaár szerint eléri az egymilliárd dollárt. (Erről külön cikkben emlékezünk meg a 16–17. oldalon.)

A hajtóműgyártókra egyébként is rámosolygott a szerencse június 15-én és 16-án, a szalon első és második napján. Kedden ugyanis az Etihad írt alá egy nagy megrendelést a General Electrickel a korábban már megrendelt 35 Boeing 787-es Dreamliner motorizálásáról, majd nem sokkal később ugyanez a légitársaság még két hasonló megrendelést adott: az Engine Alliance nevű cégnek tíz A380-as és az International Aero Engines gyártókonzorciumnak több mint húsz Airbus A320-as motorizálásáról. Ezeknek a hajtómű-megrendeléseknek az összesített értéke listaáron elérte a 6,7 milliárd dollárt.

Érdekes, hogy az Arab-öböl térsége nemcsak mint megrendelő, hanem mint gyártó is meg óhajt jelenni a repülőgépipar világtérképén. Az abu-dzabi székhelyű Mubadala befektetői csoport ugyanis június 14-én, egy nappal a légiszalon nyitása előtt bejelentette, hogy még ebben a hónapban megkezdik egy kompozitgyártó bázis felépítését a régióban. Ez a vállalat a világ nagy repülőgépgyártóinak, mindenekelőtt az EADS-nek és a Finmeccanicának a beszállítója lesz. De ezzel még nem elégedtek meg: a kis Öböl-menti emirátus azt is bejelentette, hogy adó- és egyéb kedvezményekkel nyugat-európai (és más térségbeli) kis- és középvállalatokat csábítanak az országba. Négy közepes méretű, eredetileg németországi repülőipari beszállító vállalkozás már be is jelentette, hogy termelőegységeit hamarosan Abu-Dzabiba telepíti át. (Az már csak hab a tortán, hogy – mint azt Nicolas Sarkozy köztársasági elnök június 15-én bejelentette – a francia állam a beruházási érték felével járul hozzá egy hajtóműgyártó üzem létesítéséhez, amelyben az Abu-Dzabi által megrendelt Rafale vadászgépek új, 9 tonna tolóerejű hajtóművét fejlesztik és gyártják majd a helyszínen. Ez a beruházás mindkét fél részéről egy kicsit több mint 120 millió euróba fog kerülni, két évre elosztva…)

Mindezek és a többi, eddig még nem tárgyalt fejlemények együttesen azt mutatják, hogy a világgazdasági válság ellenére a repülőipar messze van attól, hogy megroggyanjon, legalábbis ami a gyártást és a kereskedelmet illeti. (A légitársaságok aktuális bajairól következő számunkban közlünk egy nagyobb összeállítást.)

Forrás: AEROMagazin